Kouty Super & Sprint

Majd öt órás szakadó esőben autózást követően megérkeztem Velke Losiny falujába. Persze útközben megálltam Brno-ban, ahol egy kebab elfogyasztását követő kis sétám alatt pont belefutottam egy Pivotékába. Több fordulóval sikerült megtölteni cseh sörrel egy nagy IKEA-s zacskót, had örüljenek az otthoniak 🙂

Brno

Szóval Velke Losinybeli szállásom tökéletesen megfelelt a Booking.com-on leírtaknak, attól eltekintve, hogy a wifi pontosan az ajtómig ért, úgyhogy maradt a mobilnet. Első nap este elugrottam Kouty-ba, hogy rálessek a dolgokra és lemérjem a menetidőt (ez a reggeli indulásnál ugye fontos szempont). 

Késő esti borús esős pillanatképek

A hegyoldal előre vetítette a pálya emelkedését, a sérült lábam pedig csendes hüppögésbe kezdett.

A csupán pár méterre lévő étterembe betérve sikerült csehngol nyelven megértetni, hogy mit szeretnék az étlapról és, hogy gluténmentes formában. A végeredmény bár nem nyerne Bocuse d’Or versenyt finom volt és sokat mosolygott a felszolgáló hölgy ami lehetett azért, mert nagyon kedves személyiség vagy csak a hülye turistákra ez hat a legjobban 🙂

A kompetitív futam 9:30-kor indult reggel, a reggeli pedig 08:00-tól volt elérhető a szálláson. Akárhogy is matekoztam ez nagyon szűk keresztmetszet, úgyhogy a reggeli kávét a közeli benzinkúton fogyasztottam el egy virsli társaságában, majd elugrottam 7:30-ra átvenni a start csomagot. A szállásra visszaérve elkészültem, majd teljes menetfelszerelésben 10 perc alatt ettem pár falatot és ittam egy teát a szálláson mielőtt elindultam a fesztivál területre. Magyaros találkonysággal egy nem kifejezetten parkolónak szánt füves részt hódítottam meg, rögtön a fesztivál terület mellett, elkerülve a sárban caplatást a zsúfolt parkolóból. Leadtam a bag checkbe a táskám és elkezdtem “melegíteni”.

A fesztiválterület kiválóan volt elrendezve. A sorokat halmozó részek (Bag check, regisztráció, wc) mind hátra volt telepítve, elkerülve, hogy már a belépéskor megakadjon az ember. Az egyetlen ami kisebb sort okozott elöl az a kolbászos volt.

Sajna gluténérzékeny vagyok, így kenyeret nem kértem hozzá, de így is ízlett 🙂

A szlovák favorit DJ Vichy egész nap nyomatta a jobbnál jobb zenéket 300-ból vett részekkel megspékelve, az egyetlen ami hiányzott az egy tökös műsorvezető. Sajnos nagyon hiányzik az Ádám féle felvezetés és hype a külföldi versenyekről, ebből következik, hogy Ádám egy nemzeti kincs!

A start után az első pár percben nagy sprintbe kezdett mindenki, majd a hegyoldalra érve szépen fogyott a lendület, végül kaptatásra váltottunk. Bár Szvit hosszabb és nagyobb emelkedésű volt, Kouty baromira meredek! A mezőny szép lassan széthúzódott, én pedig bár futásra nem voltam alkalmas, a hegymenet jobban megy másoknál, így előzgettem komótosan. A dombtetőre érve kanyar következett és OUT, OUOU, memória teszt (YRCAEVYJ), kis fal és ballance. Sajna most nem sikerült megtalálni az egyensúlyomat. Pár akadállyal később szembe jött velünk egy újfajta kihívás, amit mi elsőre nyuszinak neveztünk el. A hivatalos nevén Walker walk-nak nevezett akadályról beszédesebb egy videó:

Az alábbi videóban a teljes patak menet benne van, elég sokszor káromkodtam bocsi. A lábam sajna nem görcsölt, hanem az izomrost szakadás miatt ha túl van erőltetve eszméletlenül tud fájni. Egy pontnál azt hittem megint elszakadt, de szerencsére megúsztam.

A másnapi Sprint a Super 60%-os mása volt. Első nap is megszenvedtem a homokzsák cipeléssel, de a második nap rettentő szar volt sajna a lábammal. A jó hír, hogy nem fulladtam a patakba és egyik testrészem sem vesztettem el! Most van cca. 10 napom pihenni a Nyitra sprintig, utána pedig tovább pihenek Barcika Superre. Remélem időközben eljön a nap amikor már kezdhetek edzeni, mert nem vicces úgy nekimenni Supereknek meg Beasteknek, hogy semmit nem fut-edz az ember.

Összességében jól szervezett volt a Super és a Sprint is, de a magyar szervezést nem übereli. A fesztivál terület kiválóan lett kialakítva, elfért mindenki, nem volt nagy tolongás. A rajtokba tolhattak volna kicsit több energiát, lényegében csak odaálltunk, füst, számolás és futás… A hegy nagyon keményen emelkedik és jól megerőlteti az embert a megmászása, de sok szépséget tartogat, kíváncsi lennék rá nyáron! A helyi éttermek ha már sokadjára van Koutyban hasonló rendezvény, gagyoghatnának valamit angolul is, ettől függetlenül a csehek többsége kedves volt és jó fej 🙂

Az önkéntesek itt is kitettek magukért, páran nem igazán vették komolyan a feladatuk, de ez megesik és bőségesen kárpótol a rengeteg jó fej önkéntes. Azt nem fogom megérteni, hogy Competitive rajtban miért segítenek egymásnak az emberek és ezért miért nem szólnak az önkéntesek. Nekem fájó pont, hogy nincs elég komolyan véve az ilyesmi, nem véletlenül nem indulok openben..

Búcsúzóul azért megjegyezném, hogy marha jó fejek voltak a srácok a színpadon 🙂